2011. 10. 26.

"Megtalálom még..."

Nem tervezem, nem keresem.
Eme vágyam leültettem,
Homokozólapátot kezébe tettem.
Szépen játsszon csak el magában, 
addig én körbenézek mit tegyek még a világban.

2011. 10. 03.

Chargeback

Mivel belefutottam és fontosnak tartom az összeszedett információkat megosztani, alább bemásolok egy blogposztot a címmel kapcsolatban.

Ezúton is köszönöm a poszt eredeti szerzőjének (Escalion-nak) a forrásmunkáját.

A blogposzt született: 2011. szeptember 23-án 14 óra 25-kor:

———————————————————————————————————————————————————————————————

Chargeback – Avagy az e-vásárlás védelme 

Akinek van bankkártyája, az valószínűleg már számtalanszor hallott az alapvető biztonsági szabályokról, amit naponta sulykolnak belénk, például hogy ne tároljuk a PIN kódot a kártya mellett egy papírcetlire felírva, sőt, lehetőleg sehol máshol, csak a fejünkben, az ATM-eknél fokozottan figyeljünk minden gyanús jelre (leragasztott nyílások, ép legyen a leolvasó, ahova a kártyánkat behelyezzük), a kártyánkat ne adjuk ki a kezünkből ha egy mód van rá, ha fizetünk vele, akkor legyen mindig szem előtt, és még sorolhatnánk, de akkor az már egy másik poszt lenne.
Az e-vásárlás elterjedésével viszont az untig ismert alapszabályok betartása mellett is előfordulhatnak olyan malőrök, amikor is bankkártyánkat a mi hibánkon kívül, a tudtunk nélkül és/vagy jogtalanul terhelik meg. Ilyenkor nincs vége a világnak, és nem kell rögtön pánikba esni, van kézenfekvő megoldás.

Lássuk, mit is jelentenek a fentiek pontosan, és ha már megtörtént a baj, mik is pontosan a teendőink!

A bankkártya jogtalan megterhelése történhet akkor, ha a kártyánk illetéktelen kezekbe kerül, például elveszítjük vagy ellopják, erről írtunk már korábban
itt.
Ennél bonyolultabb esetek is lehetnek, gondoljunk például a tavalyi PPO botrányra amikor is több ezer ügyfél korábban beregisztrált bankkártyáját terhelték meg, az ügyfelek előzetes beleegyezése nélkül.
Megtörténhet az is, hogy a tranzakció ugyan nem jogtalan, de a vásárolt szolgáltatást az ügyfelek már nem kaphatják meg, mert a cég csődöt jelentett. Így jártak az Aeroviva károsultjai is, akik az előre befizetett pénzük után futhattak, miután a cég lehúzta a rolót.
Abban az esetben is jogtalan tranzakcióról beszélhetünk, ha egy szolgáltatónál megújuló (recurring) előfizetést lemondtunk, de a lemondást követően a mi hozzájárulásunk nélkül továbbra is terhelik a bankkártyát a szolgáltatás előfizetési díjával.
Tehát számtalan olyan esemény lehet, ami okozhat a fentiekhez hasonló problémát. Ezeknek az okai leginkább emberi mulasztás (vagy szándékosság), illetve technikai gondok lehetnek, de mivel ezek olyan esetek melyekre a bankoknak kötelezően fel kell készülni, ellenszer is létezik rá (még ha a témában nem annyira járatos banki ügyintéző ezt tagadja is), mégpedig a chargeback.


Chargeback folyamat elindításakor lényegében egy már korábban létrejött tranzakciót a bank a számlatulajdonos utasítására visszavon, ezzel egy időben az adott kereskedő számláját megterheli.


De még mielőtt rohannánk a kártyakibocsájtó bankunkhoz azonnal chargebackelni egy ismeretlen tétel miatt, amit bankszámlánkon vagy bankszámlakivonatunkon vettünk észre, vizsgáljuk meg, hogy valóban olyan vásárlásról van e szó, amit mi nem hagytunk jóvá. Ha nem ismerjük a tranzakció eredetét, vagy csak nem vagyunk biztosak benne, érdemes az elménk rejtett bugyrainak feltúrása után az interneten is keresgélni, és a vásárláshoz tartozó céget felkeresni, hogy tisztázni tudjuk a vitatott szituációt.
A kereskedő saját érdeke, hogy ügyfelei elégedettek legyenek és megtartsa őket, illetve a chargebackek kivédése, hiszen a kereskedővel komoly büntetéseket fizettetnek ki, ha egy bizonyos százalékot meghaladó chargeback érkezik be hozzá. Ezért természetesen meg is van rá az eszköze, hogy a tévesen vagy hibásan levont összeget visszajuttassa a számlánkra (refund tranzakció). Tehát ha egy mód van rá, győzzük meg a kereskedőt, hogy utalja vissza a szóban forgó összeget, mindenki jobban jár (ugyanígy járjunk el, ha pl. hibás terméket kaptunk, vagy nem azt a terméket kaptuk meg amit megrendeltünk).
Amennyiben a szolgáltató nem kompromisszumképes (lásd fenti példák) a refundot illetően, már célszerű felkeresni a kártyakibocsájtó bankunkat. Erre általában a tranzakció létrejöttétől számítva 120 nap áll rendelkezésünkre.
Tehát ha eljutottunk odáig, hogy nincs más megoldás, kérjünk a bankunkban egy chargeback űrlapot, és töltsük ki figyelmesen. Bankja válogatja, de az alábbi információkat mindenképpen meg kell majd adnunk:
Kártyatulajdonos neve
Kártyaszám
Vitatott tranzakció dátuma
Kereskedő adatai
Tranzakció szám
Vitatott összeg / Valutanem
Indok (eset rövid leírása)

Miután kitöltöttük az űrlapot, a bank előzetesen jóváírhatja a vitatott összeget a számlánkon, de a legtöbb eseteben előbb a kártyatársaságok (Visa, Mastercard stb.) illetékes részlegének továbbítják az ügyet. Általában 30 nap alatt megtörténik a kártalanítás, de előfordulhat, hogy akár fél évig is elhúzódik kivizsgálás, ugyanis a kereskedőnek van joga „fellebbezni”, és bizonyítani a tranzakció jogosságát.

Reméljük segítettünk ezzel a cikkel azoknak, akik nem voltak eddig tisztában ezzel a lehetőséggel, és ezáltal mindenki nyugodtabban fogja használni online vásárlások során a kártyáját, hiszen védve van a bankok és a kártyatársaságok szabályozásai által. Ha pedig a fentebb leírt esetek valamelyikével találkozunk, fontos, hogy úgy járjunk el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.


Cikkünk vendégszerzője:

Takács Miklós
Compliance Officer
Duodecad Kft.
A DoclerHolding cégcsoport tagja

———————————————————————————————————————————————————————————————

Az eredeti blogposzt itt olvasható: Chargeback - Avagy az e-vásárlás védelme

Fapásztor

Ez itt nem játék
Maga az Élet az ajándék
Itt a félelem nem adott
Csak mit lelkedben hordozol legott

Tűz s vihar Erdőt nem fogja
Hát elméd se legyen félelmed foglya
Ébredj hát, az Erdő csendes
Nyugalmat ad, s ölelő keblet


Ha nem érted, sebaj
Türelmesen megvár, de addig takar
S lármád csendben elnyeli
az őszi zivatar...