2011. 11. 25.

Mementó

Ó megannyi kopott tárgyi emlék
Bálványként emelt mementó
Ezek mind kötik a lelket
S szárnyát szegi a képzeletnek

Hagyd ezeket veszni, mert van hely
Hol tovább él s el nem vész soha
S el nem pusztítja a századok sora
Éljen a szívedben, s legyen csillagod

S majd mikor felidézed a sorokat
S gyermeked áhítattal ül majd öledben
Akkor lesz majd teljes
S a szellem töretlen

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése