2012. 07. 04.

Hárfa

Ne kívánd, képzeld el
Ne engem, mert azt már megtettem
Most csukd be szemed
Ne kergess képeket

Sötét van?
Csak az első pillanatban
S a vágy már hozza a képeket
Tengerpartot, faházat a felhők felett

Érzed ahogy a lágy homok talpad befogadja
Vagy az erdő illata orrod cirógatja
Hallhatod a kandallóból
Hogy a tűz miként dorombol

Az ösvényed helyes
De felejtsd el a képeket
Azokat a vágy vetíti
Az érzést képként jeleníti

Neked az kell mi mindben közös
Minek nincs teste, színe
Nincs illata, se íze
Mégis benne van a világ lelke

Nézd meg jobban
Hisz ez Te vagy
S amit nem találtál
Mindig ott volt, csak magadba zártál

Apró hangszer, melynek hangja tiszta
S lehet hogy nem én leszek
De bárki is lesz, ki húrod pengeti
A hangot Te adod neki

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése