2015. 03. 09.

Káprázat vagy Álom

Csendes útján a medve
Bandukol a rengetegbe
Mancsát teszi egymás után
Határozottan kicsit sután

Halkan dörmög bajsza alatt
Nagyon várja már a tavaszt
De most megáll, kérdőn fülel
Semmi nesz nem éri őt el

Grimaszolva nagyot szusszant
Mancsával is egyet toppant
De csak csend mi körbe veszi
Gúzsba kötve láncra veri

Két lábára ágaskodva
Üvölt bele a vadonba
De a hatás amit várna
Nem jön visszhang a szavára

Kérdés éled elméjében
Mi az mi körbeveszi éppen
Ritmust vált s nekilódul
A súlyos tömeg átalakul

Ledobja a medve gúnyát
Immár egy griff folytatja útját
Erős szárnyak csapnak nagyot
Emelkedve keresi a napot

Csőre nyílik, sivít a világra
Káprázat őt börtönbe ne zárja
Széles ívben vadon felett
Sebzett szíve álmot keres



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése